A nagy hiba

A gyors megoldás helyett rátaláltam a saját utamra. 

Olvasd a történetemet: 

Néhány évvel ezelőtt a tükörbe nézve nem ismertem fel magamat. A 100 kilós test idegennek tűnt, éppúgy, mint az állandó teltségérzet, rettenetes puffadás, a már reggeli egy pohár víz utáni diszkomfortérzet, a lelkem pedig egyre mélyebbre süllyedt a kilátástalanságba.

A túlsúlyom nem csak fizikai teher volt, hanem egy nehéz páncél, amit felvettem, hogy megvédjem magam a csalódásoktól, a kudarctól, a világtól.

Belementem abba a meggyőződésbe, hogy a megoldás kívülről jön, valami csodatabletta, egy gyors fogyókúrás készítmény, ami eltünteti a problémáimat. Mert ki ne akarná a gyors eredményt, igaz? Beleestem a csapdába, pedig tudtam, hogy a túlsúlyom mögött sok minden van, amit nekem kell kézbe vennem, átalakítanom, megjavítanom.

Nem figyeltem a csendes üzeneteikre, kétségbe voltam esve és szenvedtem testileg, lelkileg. Elhittem, amit mondtak, bíztam a hangzatos ígéretekben, mert jobban akartam lenni.

Így találtam magam abban a hibában, amiben annyian: belementem egy „csodacucc” szedésébe, ami instant megoldást ígért. Azt vártam, hogy a kilók csak úgy leolvadnak rólam, és végre fellélegezhetek, jobban lehetek. Azt hittem, ennyire egyszerű az egész.

Az eredmény azonban nem a várva várt könnyedség lett. Emlékszem, ahogy egyre erősebb, gyötrő hasfájás fogott el, ami napokig nem akart szűnni. Pánikba estem. A gyors megoldás egyetlen következménye az lett, hogy még mélyebbre kerültem. Végül orvoshoz kellett mennem, és a diagnózisom egyértelmű volt: a szervezetem nem bírta a terhelést. A testem végre elég hangosan kiabált, hogy megértsem: rossz úton járok. Még rosszabb úton járok!

Ekkor jöttem rá, hogy a probléma gyökere nem a külsőmben, hanem a belsőmben van. Nem a zsírpárnákkal kell harcolnom, hanem a saját hitrendszeremmel, a múltammal, a lelkem mélyén lévő elakadásokkal. A saját testem üzenetei, a lelkem csendes suttogása, amit eddig elnyomtam, elkezdtek értelmet nyerni. Megértettem, hogy a túlsúlyom nem más, mint a feldolgozatlan fájdalmaim fizikai megnyilvánulása.

Természetesen jött még mellé sok minden, amit egyszóval életmódváltásnak nevezek. Tartós életmódváltásnak!

Ma már hálás vagyok ezért a hibáért, mert ez fordított meg a helyes irányba. Ma már tudom, hogy nincs gyors megoldás, csak őszinte munka önmagunkkal.

Pontosan ezt a tapasztalatot adom tovább azoknak, akik hozzám fordulnak. Ezért is értek meg ma már mindenkit, aki nekifog ilyen „szedegetéseknek”, és megvásárolja a drágábbnál drágább színes porokat és löttyöket.

Ahelyett, hogy kész receptekkel, készítményekkel bombáznám őket, együtt térképezzük fel a pillanatnyi helyzetet, megértjük a test, a lélek és a szellem összefüggéseit.

Összeállítunk együtt egy komplex terápiát testnek, léleknek. Szeretettel kísérem végig a klienseimet az úton, mert tudom, milyen fontos a támogatás. Nem csak tanácsokat adok, hanem együtt megyünk előre.

És persze, ahogy írtam, még egy kis „igazítás” az én testemre is ráfér, hiszen a fejlődés egy életen át tartó folyamat. De a 100 kilós test, a puffadás és a többi kísérő tünet már a múlté.

Ma már csini ruhákat hordok, olyanokat is, amikre 5 évig csak vágyakozva néztem a kirakatban.

Ez a hivatásom, a tanulságom, a történetem. Azt üzeni, hogy a legfontosabb út mindig befelé vezet, vissza önmagunkhoz, hiszen az EGÉSZSÉG LÉLEKBŐL FAKAD.

Szeretettel írtam:
Meszes Marcsi